Hallgatói Önkormányzat

Innen: TTKHÖK Tudásbázis
A lap korábbi változatát látod, amilyen Elnok (vitalap | szerkesztései) 2025. május 20., 20:50-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A törvényes működés alapja

A hallgatói önkormányzatok működésének törvényes alapjait a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. (röviden: Nftv.) fekteti le. Az Nftv. szerint egyetemenként egy hallgatói önkormányzat működik, ez az ELTE-n is így van, de egyetemünkön – többek között a nagy hallgatói létszám miatt – az ELTE HÖK-ön belül részönkormányzatok is működnek, ilyen az ELTE TTK HÖK is.

Fontos tudni, hogy a törvényes működéshez a választásainkon, ahol küldöttgyűlési képviselőket és elnököt választunk, a nappalis hallgatók legalább 25%-a részt kell vegyen, ez adja a legitimációt a hallgatók érdekképviseletének ellátására. Szintén az Nftv. írja elő, hogy az ELTE HÖK működését az ELTE HÖK Alapszabály határozza meg. Ez az ELTE-n működő részönkormányzati struktúra miatt szintén két szintű. Az ELTE TTK HÖK Alapszabálya, melyet magunk alkotunk, az ELTE HÖK (röviden: EHÖK) Alapszabályának XI. fejezetét képezi.

Az EHÖK felépítése

Székhelye az Astoriától nem messze a Múzeum körúton lévő ELTE Trefort-kerti Campus, melynek A. épületének alagsorában -160-as helyiség ad otthont az EHÖK irodának.

Az EHÖK tisztségviselői divíziókban végzik munkájukat. A szakmai döntések előkészítésére és meghozatalára az EHÖK-ben szakterületi bizottságok működnek (pl. gazdasági, tanulmányi stb.), ahova a részönkormányzatok is delegálnak egy-egy hallgatót.

EHÖK Küldöttgyűlés

Az EHÖK legfőbb döntéshozó szerve az EHÖK Küldöttgyűlés, melynek részönkormányzatonként 4-4 szavazati jogú tagja van: a részönkormányzati elnökök tisztségüknél fogva és 3-3 további részönkormányzati delegált. Az EHÖK Küldöttgyűlésében tehát az alapvetően különböző hallgatói létszámmal bíró karok egyenlő arányban jutnak képviselethez. A kollégista hallgatók pedig kettős képviselethez jutnak egyrészt a kari részönkormányzatuk, másrészt a kollégiumi részönkormányzat által. Ha egy ülésen a 3 választott tag közül valaki nem tud részt venni, akkor a 3 megválasztott részönkormányzati póttag közül valaki szavazati joggal helyettesítheti. A testület kb. kéthavonta ülésezik, legfontosabb feladati közé az EHÖK tisztségviselőinek választásáról, beszámolójukról és az EHÖK költségvetéséről való szavazás tartozik.

EHÖK Elnökség

Az EHÖK Küldöttgyűlés ülései között az EHÖK Elnökség a felelős döntéshozó szerv, melynek tagjai a részönkormányzati elnökök és az EHÖK elnök. A testület heti rendszerességgel ülésezik, elsősorban az egyetemi szintű aktualitásokkal foglalkozik.

Az EHÖK tisztségviselői (EHÖK Kabinet)

Az EHÖK részönkormányzatai

  • Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat (ÁJK HÖK)
  • Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Hallgatói Önkormányzat (BGGyK HÖK)
  • Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzat (BTK HÖK)
  • Gazdaságtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat (GTK HÖK)
  • Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzat (IK HÖK)
  • Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat (KolHÖK)
  • Pedagógiai és Pszichológiai Kar Hallgatói Önkormányzat (PPK HÖK)
  • Tanító és Óvóképző Kar Hallgatói Önkormányzat (TÓK HÖK)
  • Társadalomtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat (TáTK HÖK)
  • Természettudományi Kar Hallgatói Önkormányzat (TTK HÖK)

A TTK HÖK alapelvei

Az Alapszabályunk szerint a Küldöttgyűlésnek van kizárólagos jogköre arra, hogy kétharmados többséggel a TTK HÖK alapelveit elfogadja. Ezek az alábbiak:

  1. A Természettudományi Kar Hallgatói Önkormányzat egy önkéntes hallgatókból álló mozgalom, melynek legfőbb feladata a TTK-s hallgatók képviselete a lehető legtöbb fórumon.
  2. A TTK HÖK a hallgatói érdekképviseletet - az Egyetem Küldetésnyilatkozatával összhangban - az universitas eszme alapján, az egyetemi közösség részeként és nem piaci szempontok alapján látja el.
  3. Mivel a TTK HÖK tagja minden TTK-s hallgató, ezért az általuk megválasztott képviselőkből álló Küldöttgyűlés döntései a tisztségviselőkre, delegáltakra és a döntést nem támogató képviselőkre is kötelező érvényűek.
  4. A Karnak felelősséget kell vállalnia minden felvett hallgató iránt. Minden eszközzel azért kell küzdenünk, hogy a rendszerbe bekerülő, tanulásra időt nem sajnáló diákok értékes diplomát kaphassanak.
  5. A hallgatóknak a klasszikus (tanulmányi) érdekképviseleten kívül meg kell próbálni biztosítanunk minden olyan szolgáltatást, ami a Karon töltött idejüket hasznosabbá, élvezetesebbé, szakmai fejlődésüket hatékonyabbá teszi, a köztük levő szociális különbségeket csökkenti: tudományos, sport, kulturális rendezvények szervezése, ösztöndíjak lehető legigazságosabb szétosztása, kollégiumi ellátás biztosítása, külföldi tanulmányi lehetőségek felkutatása és közvetítése, szakos és kari bulik szervezése és támogatása.
  6. A TTK HÖK működésének a hallgatók felé átláthatónak kell lennie, így a kezelésében lévő pénzügyi keretekről, azoknak változásairól és a keretekről való költekezésekről folyamatosan beszámol.
  7. A TTK HÖK által (akár közvetetten) biztosított szolgáltatások ár/érték aránya a piacinál kedvezőbb kell, hogy legyen. Nem lehet célja a TTK HÖK vagy annak egyes tagjai számára öncélú vagyon felhalmozása vagy más anyagi haszon szerzése.
  8. A Hallgatói Önkormányzat önkéntességen alapul, a benne dolgozók nem piaci fizetésért, hanem a társadalmi munka öröméért tevékenykednek.
  9. A Hallgatói Önkormányzat akkor tudja hitelesen képviselni a hallgatói érdekeket, ha folyamatosan önkritikát gyakorol és érzékeny azok véleményére, akiket képvisel.
  10. A Hallgatói Önkormányzatban tevékenykedők folyamatos önképzésük és lelkesedésük okán képesek ellátni az érdekképviseleti feladatokat.
  11. A Hallgatói Önkormányzat döntéseinek pártpolitikától mentesnek kell lennie.

A TTK HÖK felépítése

Székhelyünk az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbje (A. épülete), melynek 0.75-ös helyisége ad otthont a TTK HÖK Északi Hallgatói Irodájának, az Északi Halinak.

A TTK HÖK tagja minden hallgató, akinek alapkara a TTK, vagy a karon tanári minoron vagy modulon folytat tanulmányokat, tehát a legalább egy TTK-s szakkal rendelkező osztatlan tanárszakos hallgatók is.

TTK HÖK Küldöttgyűlés

A TTK HÖK legfőbb döntéshozó szerve a TTK HÖK Küldöttgyűlés, melynek 2024-től megváltoztattuk összetételét. A küldöttgyűlés szavazati jogú tagjai a TTK HÖK elnök és a szakterületenként minden megkezdett 100 fő TTK HÖK tag után 1 szakterületi hallgató. Az elnök a közvetlen elnökválasztás útján nyeri el tisztségviselői és képviselői mandátumát, a szakterületi képviselők pedig a szakterületenként történtő képviselőválasztás útján. Szintén 2024-től bevezetésre került egy helyettesítési rendszer, melynek lényege, hogy a küldöttgyűlési póttagok meghatározott rend szerint szavazati joggal helyettesíthetik a képviselőket. A testület kb. havonta-kéthavonta ülésezik, legfontosabb feladatai közé a TTK HÖK tisztségviselőinek és delegáltjainak választásáról, a tisztségviselők beszámolójáról és a TTK HÖK költségvetéséről és stratégiai döntéseiről való szavazás tartozik.

TTK HÖK Választmány

A TTK HÖK Küldöttgyűlés ülései között a TTK HÖK legfőbb döntéshozó szerve a TTK HÖK Választmány, melynek szavazati jogú tagjai a TTK HÖK elnök, elnökhelyettes és szakterületenként 1-1 hallgató. A testület kb. havonta-kéthetente ülésezik, elsősorban a TTK HÖK operatív irányításával kapcsolatos döntéseket hoz.

A TTK HÖK tisztségviselői

A TTK HÖK tisztségviselői rendszere az EHÖK tisztségviselői rendszeréhez képest rugalmasabban szabályozott. Egyes tisztségeket az alapszabály nevez meg, ezekre a pályázás folyamatos megüresedés esetén. Ezenfelül azonban az alapszabály csak kötelezően lefedendő tisztségviselői feladatokat határoz meg és az elnökjelölt feladata, hogy pályázatának végén szerepeltesse a ciklus elején meghirdetendő további tisztségviselői pályázatokat. A TTK HÖK Küldöttgyűlésnek is lehetősége van továbbá tisztségviselői pályázatot kiírnia. Tisztségviselői megbízás a TTK HÖK-ben az elnökhelyettes esetén elnöki kinevezés, a többi tisztség esetén pályázás útján nyerhető.

A TTK HÖK szakbizottságai 

Az Ellenőrző Bizottság és a Választási Bizottság mellett, melyek alapszabályban szabályozott testületeink, az idei önkormányzati ciklusban létrehoztunk további szakbizottságokat (pl. gazdasági, tanulmányi-tudományos, külügyi stb.), melyeket döntéselőkészítő testületként szeretnénk működtetni, ahol lehetőség van a bizottság feladatkörei közé tartozó kérdésekről mélyebb egyeztetéseket folytatni. Így a Küldöttgyűlés elé már szakmailag jól kidolgozott, előzetes véleményezésen átesett anyagok kerülhetnek, ami gördülékenyebbé és hatékonyabbá teheti a munkát. Nem utolsó sorban pedig az új bizottságok lehetőséget adnak a TTK HÖK alapelveiben lefektetett feladatainak ellátásába bevonódni rugalmas keretek között, így ez a Mentorrendszerhez hasonlóan szintén belépési pontot is nyújthat a közéletbe való bekapcsolódásra. Időben a bizottságokba és a mentorképzésbe való bekapcsolódás terveink szerint jól eloszlatható ahhoz, hogy tavasszal a választások idején a képviselőjelentkezés egy organikusan következő lépcsőfok legyen akár az elsőéves hallgatók számára is.

A TTK HÖK választásai

A TTK HÖK választásait a Választási Bizottság minden tavaszi félév harmadik hétfőjén írja ki. Bár az elnök- és a képviselőválasztás egymástól független, az egyszerűség kedvéért a folyamatot a Választási Bizottság összehangolja. A hirdetési időszakot követően kezdődik a jelöltállítási időszak. Az elnökjelölteknek ez az időszak áll rendelkezésre, hogy a megfelelő számú támogatói aláírásokat összegyűjtsék, és leadják pályázatukat, a képviselőjelölteknek pedig, hogy leadják jelentkezésüket. Ezt követi egy bemutatkozási időszak, amikor a Választási Bizottság közzéteszi az érvényesen beérkező elnök- és képviselőjelöltek bemutatkozását, a választók pedig informálódhatnak róluk. Végül megkezdődik a szavazási időszak, mely alatt TTK HÖK tagjai elektronikus úton adhatják le szavazatukat. Minden hallgató azon a szakterületen szavazhat a képviselőválasztáson, amelyre besorolásra került. A választók tetszőleges számú jelöltet támogathatnak szavazatukkal, szóval lehetőségük van akár az összes támogatására, akár egyikére sem. A képviselők az adott szakterületen leadott támogatói szavazatok aránya alapján kerülnek be a Küldöttgyűlésbe. Az elnökválasztás több induló esetén a szavazók preferencia sorrend állítása, majd a beérkezett szavazatok többfordulós kiértékelése útján történik.

A TTK HÖK Elérhetőségei